EVERYBODY'S INTERNET AKTUALIZLS (kor bbi nev‚n: Big Dummy Update) ================================= 3. r‚sz, 1994. jŁnius Az Electronic Frontier Foundation online kiadv nya Itt van v‚gre! Valami mindig k”zbej”tt. Biztos ‚szrevetted p‚ld ul az Łj nevet. Az IDG Books kiad˘, melynek egy eg‚sz sorozata van "Dummies" cĄm– k‚zik”nyvekb“l (pl. "DOS for Dummies"), egyre jobban nehezm‚nyezte, hogy mi is a "dummy" sz˘t haszn ljuk. Mivel “k voltak az els“k, a mi k”nyvnk cĄm‚t kellett megv ltoztatni, ami k‚sleltette ennek az aktualiz l snak a megjelentet‚s‚t (nem is besz‚lve a kalauz nyomtatott v ltozat r˘l, mely r”videsen megjelenik a k”rny‚kbeli k”nyvesboltokban), mivel egy Łj nevet kellett kital lnunk. Azt n meg elt”rt a f“nyom˘cs“ ‚s... -- nos, biztosan nem ‚rdekelnek a r‚szletek. Mindesetre az eg‚szb“l az a l‚nyeg, hogy mostant˘l ez az aktualiz l s hivatalosan Everybody's Internet Update n‚ven fut. Az eredeti, teljes kalauz az Everybody's Guide to the Internet nevet kapta a nyomtatott kiad sn l, az online v ltozatot pedig ezentŁl Ągy hĄvj k: EFF's Guide to the Internet. L sd az "Inf˘ a kapcsolatfelv‚telhez" fejezetet, melyb“l kiderl, hogy hogyan szerezhet“ be a kalauz legutols˘ elektronikus kiad sa ‚s az aktualiz l sok kor bbi r‚szei. Mint mindig, a megjegyz‚seknek ‚s javaslatoknak nagyon ”rln‚k! Az e-mail cĄmemet megtal lod az "Inf˘ a kapcsolatfelv‚telhez" fejezetben (szerencs‚re *ez* az egy nem v ltozott). -- Adam Gaffin Tartalom ^^^^^^^^ 1. Titoktart s az Interneten 1.1 Online borĄt‚kok 1.2 A v‚delem kulcsa 1.3 Pretty Good Privacy pecs‚t a borĄt‚kra 1.4 Bizalom ‚s digit lis al Ąr sok 1.5 P r sz˘ a hitelk rty kr˘l 1.6 A Korm ny k”zbel‚p 1.7 N‚vtelens‚g a H l˘zaton 1.8 Figyelmeztet‚sek az anonimit ssal kapcsolatban 1.9 SZT 2. llom nyok  tvitele, II. r‚sz 2.1 A postal d b˘l hozz d 2.2 Gopher file-ok megragad sa 2.3 llom nyok felt”lt‚se 2.4 A MIME nyelve 2.5 Amikor valami elromlik 3. Nem tal lkoztunk mi m r? T”meges post z s fert“zi a Usenetet 4. Egy e-mail tan cs neked cĄmezve 5. Online v rosi legend k: itt egy Łjabb 6. A faxol s k”nnyebb lett 7. Nyilv nos Internet ell t˘k 7.1 Ausztr lia 7.2 SZT 8. A h˘nap inform ci˘forr sai 8.1 A vil g hĄrei 8.2 Levelez“ list k 8.3 World-Wide Web 8.4 Gopher 8.5 Telnet 8.6 FTP 9. V ltoz sok/hibajegyz‚k 10. Inf˘ a kapcsolatfelv‚telhez ---------------------------------------------------------------------- 1. Titoktart s az Interneten ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ 1.1 Online borĄt‚kok ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Amikor bedobsz egy levelet a postal da nyĄl s n, val˘szĄn–leg nem szokt l nagyon agg˘dni amiatt, hogy valaki kinyitja a borĄt‚kot ‚s elolvassa a leveled, miel“tt az eljutna a cĄmzetthez. De, ha ‚ppen nyaralsz valahol ‚s feldobsz egy gyors k‚peslapot, akkor jogosan felt‚telezed, hogy az Łtja sor n b rki-- a post st˘l a leveleket szortĄroz˘ emberig -- elolvashatja azt, amit Ąrt l. Az Internet elektronikus levelez“rendszere sokkal ink bb hasonlĄt a k‚peslaphoz, mint a lev‚lhez. Elk‚pzelhet“, hogy senki nem olvassa el az zeneteidet, miel“tt azok eljutnak a levelez“partneredhez -- ha m s‚rt nem, h t az‚rt, mert az e-mail jelenlegi  radata m‚g a leger“sebb szemet is gyorsan elf rasztan . De kev‚s es‚ly van arra, hogy megakad lyozz valakit, aki el akarja olvasni az elektronikus post dat -- az Internet zenetek egyszer– ASCII sz”vegek, ez a form tum olyan k”nnyen elolvashat˘, mint egy k‚peslap. Az elektronikus lev‚ltitok k‚rd‚se egyike lett a legfontosabbaknak az elmŁlt ‚vekben, ahogy az Internet egyre t”bb ember sz m ra v lik k‚nyelmes kommunik ci˘s form b˘l n‚lkl”zhetetlen eszk”zz‚. Az a t‚ny, hogy az e-mail anyagaidat legal bb elvileg elolvashatj k m sok is, m r ”nmag ban is el‚g nyugtalanĄt˘ -- az amerikaiaknak ‚s sok m s n‚pnek is alkotm nyos joguk van a mag ntitokra. s v s roln l valamit egy online keresked“t“l, ha ez azzal j r, hogy e-mailben kell inform ci˘kat k”z”lni a hitelk rty dr˘l? Tulajdonk‚ppen a postai borĄt‚k online megfelel“j‚re lenne szks‚gnk -- valamire, ami megakad lyozza a kiv ncsi szemeket, hogy elolvass k az zeneteidet. Ez az eszk”z a titkosĄt s: az ASCII karaktereket l tsz˘lag ‚rtelmetlen halandzs v  kell torzĄtani, amit csak a cĄmzett tud visszafordĄtani. 1.2 A v‚delem kulcsa ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Ha m r tŁl vagy egy bizonyos koron, akkor val˘szĄn–leg eml‚kszel azokra a titkosĄr s kerekekre (lehet, hogy te is a zabpelyhes dobozr˘l v gtad ki “ket). Ha valakinek egy titkos zenetet akart l kldeni, akkor a ker‚k segĄts‚g‚vel kapt l egy sor bet–t amivel helyettesĄthetted a papĄrra Ąrt eredeti sz”vegedet. Azut n -- a m sik oldalon -- a cĄmzett egy ugyanolyan k˘dol˘ ker‚kkel vissza tudta fordĄtani a bet–ket ‚s megjelent az eredeti zeneted. A klasszikus titkosĄr s ezen az elven m–k”dik. Kiv l˘ m˘dszer kisgyerekek ‚s titkos gyn”k”k sz m ra, de nem annyira j˘ olyan embereknek, akik egy vil gm‚ret– sz mĄt˘g‚pes h l˘zatot haszn lnak. Mert, hogyan tudod eljuttatni a "visszak˘dol˘ kereket" (vagy kicsit szakszer–bben: a "kulcsot") a m sik oldalon lev“ szem‚lyhez? Ha el akarod neki kldeni, akkor erre a h l˘zatot kell haszn lnod, ami azt jelenti, hogy b rki elfoghatja Łtk”zben a titkos kulcsodat ‚s a tov bbiakban elolvashatja vele a leveleidet. Vezessk be a nyilv nos kulcsŁ titkosĄt s m˘dszer‚t. Enn‚l a rendszern‚l k‚t kulcs van -- az egyik nyilv nos, a m sik priv t. A nyilv nos kulcs mindenki sz m ra hozz f‚rhet“, Ągy b rki titkosĄthat vele egy neked sz nt zenetet, de csak a priv t kulcs (az, ami egyedl n lad van) alkalmas az zenet visszak˘dol s ra. M‚g az eredeti levelet Ąr˘ szem‚ly sem k‚pes visszaalakĄtani azt, miut n titkosĄtotta. A titkosĄt s egy bonyolult matematikai k‚plettel t”rt‚nik, aminek a visszafejt‚s‚hez -- elm‚letileg -- m‚g egy ˘ri s szupersz mĄt˘g‚pnek is t”bb ezer, ha nem t”bb milli˘ ‚vre lenne szks‚ge. Ez azt jelenti, hogy most m r tudsz egy mag nzenetet kldeni egy nyilv nos h l˘zaton  t -- mert csak a cĄmzettn‚l van meg a visszak˘dol shoz szks‚ges eszk”z. Egyre t”bb kereskedelmi alkalmaz sn l -- mint p‚ld ul a Lotus Development Corp. Notes nev– csoportszoftver‚n‚l -- haszn lj k a nyilv nos kulcsŁ titkosĄt st az zenetek mag njelleg‚nek meg“rz‚s‚hez. Id“nk‚nt tal lkozhatsz az RSA r”vidĄt‚ssel is ezzel a titkosĄt si m˘dszerrel kapcsolatban, ami a Rivest, Shamir ‚s Adelson nevek r”vidĄt‚se; ez a h rom ember dolgozta ki azokat a matematikai elj r sokat, amiket enn‚l a m˘dszern‚l haszn lnak. 1.3 Pretty Good Privacy pecs‚t a borĄt‚kra ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ A nyilv nos kulcsŁ titkosĄt˘ rendszer haszn lata tulajdonk‚ppen nagyr‚szt ugyanolyan m˘don t”rt‚nik, mint amikor az uuencode ‚s az uudecode programmal kldnk bin ris  llom nyokat az Interneten elektronikus lev‚lben. L‚nyeg‚ben csak megĄrod a leveled,  tk˘dolod ‚s elkld”d e-mailen. Azonban, ellent‚tben az uuencode-dal ‚s sok egy‚b internetes programmal, amiket a kiszolg l˘ g‚pen szokt l futtatni, a titkosĄt s ‚s a visszak˘dol s olyan dolgok, amiket val˘szĄn–leg a saj t sz mĄt˘g‚peden akarsz megcsin lni. Ez az‚rt van Ągy, mert bizony ra a priv t kulcsodat meg akarod “rizni priv tnak ‚s az egyetlen biztos m˘dja ennek az, ha a kulcsot a te saj t szem‚lyes sz mĄt˘g‚peden tartod. A Pretty Good Privacy (PGP) nev– elj r s, melyet Philip Zimmermann tal lt ki, gyorsan a legn‚pszer–bb ‚s a legsz‚lesebb k”rben elterjedt nyilv nos kulcsŁ titkosĄt˘ rendszerr‚ v lt, r‚szben az‚rt, ahogyan dolgozik, r‚szben az‚rt, mert ingyenes. Sz˘val, most ennek a m–k”d‚s‚t n‚zzk meg. Miel“tt azonban ezt megtenn‚nk, egy fontos figyelmeztet‚s: A szoftver legfrissebb kiad sa (a m jusban megjelent 2.6 verzi˘) t”rv‚nyesen csak az USA  llampolg rai sz m ra ‚rhet“ el ‚s nem szabad kivinni m s orsz gokba (az USA hadi felszerel‚sekre vonatkoz˘ export tilalmi t”rv‚nyei miatt, amiket -- valamilyen okb˘l -- kiterjesztettek a titkosĄt˘ programokra is). Tov bb : a PGP 2.6 verzi˘jŁ szoftvere Łgy lett megĄrva, hogy 1994. szeptember 1. ut n a PGP kor bbi v ltozatai nem lesznek t”bb‚ k‚pesek a 2.6 verzi˘val titkosĄtott zenetek visszak˘dol s ra (ez bizonyos szabadalmi probl‚m k megold sa miatt van, melyek Zimmermann ‚s az eredeti RSA szabadalom tulajdonosai k”z”tt t madtak). Azoknak az amerikaiaknak, akik szeretn‚nek egyet a 2.6 verzi˘b˘l (jelenleg MS-DOS ‚s Unix g‚pekre k‚szlt el, a Macintosh v ltozat fejleszt‚s alatt van), egy kis kincskeres‚sre kell felk‚szlnik. El“sz”r haszn ld az anonymous ftp vagy az ncftp szolg ltat st a net-dist.mit.edu g‚p felhĄv s ra. A cd paranccsal l‚pj  t a pub/PGP directory-ba ‚s hozz le k‚t file-t: rsalicen.txt ‚s mitlicen.txt. Ezek elmagyar zz k a szoftver korl tait (p‚ld ul: zleti c‚lra nem haszn lhat˘). Majd a telnet programmal hĄvd fel a net-dist.mit.edu cĄmet. L‚pj be ezzel az azonosĄt˘val: getpgp Egy sor k‚rd‚sre kell v laszolnod, melyek Łgy vannak megtervezve, hogy bebizonyĄthatod velk, hogy t‚nyleg amerikai vagy ‚s a szoftvert nem zleti c‚lra akarod haszn lni. Ha ez sikerlt, akkor v‚gl megtudod a szoftvert tartalmaz˘ rejtett alk”nyvt r nev‚t. A rendszert az MIT m–k”dteti ‚s  llĄt suk szerint Łgy szerkesztett‚k meg, hogy csak az amerikai g‚pekr“l bejelentkez“ emberek k‚pesek bejutni. Nem semmi! llĄt˘lag a 2.6 verzi˘ mostanra m r kijutott az USA-b˘l ‚s mind az eredeti, mind egy 2.6ui nev– kompatibilis v ltozat megtal lhat˘ t”bb gopheren ‚s ftp archĄvumban az USA terlet‚n kĄvl (p‚ld ul az angol ftp.demon.co.uk ftp archĄvumban a pub/pgp directory alatt). Felt‚ve, hogy MS-DOS sz mĄt˘g‚ped van -- ak r az Egyeslt llamokban, ak r azon kĄvl -- a .zip v‚g–  llom nyt ‚rdemes let”ltened ebb“l az alk”nyvt rb˘l. Miut n lehoztad ‚s kicsomagoltad a programot (a PKZIP-pel van ”sszet”m”rĄtve), az els“ dolog, amit tenned kell az, hogy elolvasod a dokument ci˘t. M‚g, ha te is azok k”z‚ tartozol, akik a sarokba szokt k dobni a programok leĄr sait, a PGP-vel adott doksit mindenk‚ppen ‚rdemes  tn‚zned. Zimmermann nemcsak vil gosan ‚s mindenre kiterjed“en Ąrja le a szoftver haszn lat val kapcsolatos tudnival˘kat, de j˘l ”sszefoglalja a titkosĄt ssal j r˘ kl”nb”z“ politikai ‚s t rsadalmi k”vetkezm‚nyeket is. Miut n v‚gezt‚l a dokument ci˘val, itt az ideje, hogy l‚trehozd a saj t nyilv nos ‚s priv t titkosĄt˘ kulcsodat. Az MS-DOS v ltozatn l ezt a k”vetkez“ utasĄt s kiad s val teheted meg a parancssorn l: pgp -ka (minden PGP parancsot ilyen form ban kell kiadni). A PGP id“pont b‚lyegz‚st haszn l az zenetek hiteless‚g‚nek biztosĄt s ra (egy kicsit k‚s“bb sz˘ lesz arr˘l, hogy mi‚rt van szks‚ged hitelesĄt‚sre). Ha nem  llĄtott l be egy "time" v ltoz˘t az autoexec.bat file-ban, akkor a program figyelmeztet erre (olvasd el Zimmermann Łtmutat s t arr˘l, hogy ezt hogyan kell megtenni). Ezut n n‚h ny egyszer– k‚rd‚sre kell v laszolnod (p‚ld ul: a program megk‚rdezi, hogy mennyire er“s titkosĄt st szeretn‚l). V‚gl a szoftver k‚szen  ll arra, hogy elk‚szĄtse a saj t, egyedi kulcsaidat. A PGP felsz˘lĄt, hogy g‚pelj be n‚h ny karaktert v‚letlenszer–en. A program az egyes billenty–k lenyom sa k”z”tti id“t m‚ri ‚s ennek segĄts‚g‚vel  llĄtja el“ az egyedi kulcsokat neked. Egy jelsz˘t is megadhatsz, amit a titkos kulcsodhoz akarsz rendelni, ha az esetleg illet‚ktelen kezekbe kerlne. Nos, megvannak a kulcsaid. s most? Eml‚kezz r , hogy a nyilv nos kulcsŁ titkosĄt s alapelve az, hogy te felhaszn lhatod valakinek a nyilv nos kulcs t, ha levelet akarsz neki kldeni. Az els“ l‚p‚s teh t: el kell k‚rned t“le a nyilv nos kulcs t. Mivel ez alapvet“en csak egy karaktersorozat, ez‚rt elkldhet“ egy e-mail zenetben is. Miut n megkaptad, a PGP-vel csin ltathatsz magadnak egy "kulcscsom˘t", amin az ”sszes levelez“partnered nyilv nos kulcsa rajta van. Amikor r engeded a PGP-t egy lev‚lre, amit olyan valakinek Ąrt l, akinek a nyilv nos kulcsa megvan n lad, a program titkosĄtja az zenetet ‚s a nyilv nos kulcs egy m solat t hozz f–zi. A dolog valamennyire hasonl˘ az uuencode haszn lat ra: pgp -e docu.txt Fred Ez a parancs titkosĄtja a "docu.txt"  llom nyt a Fred nev– bar tod sz m ra (felt‚ve, hogy a nyilv nos kulcsa rajta van a "kulcskarik don") ‚s csin l egy docu.pgp  llom nyt, mely m r a titkosĄtott sz”veget tartalmazza. Felt‚ve, hogy ezt az  llom nyt egy elektronikus lev‚lben akarod elkldeni az Interneten (szemben mondjuk azzal az esettel, amikor lemezen adod oda neki), akkor m‚g egy -a opci˘t is meg kell adnod, ami tudatja a PGP-vel, hogy a titkosĄtott zenetet m‚g  t kell fordĄtania ASCII karakterek sorozat ra. Valahogy Ągy: pgp -ea docu.txt Fred Most m r felt”ltheted a kapott .pgp file-t a h l˘zati ell t˘d g‚p‚re ‚s beszŁrhatod a bar todnak sz nt e-mail lev‚lbe (l sd a 2.3 fejezetet al bb arr˘l, hogy hogyan kell a kiszolg l˘ g‚pre egy  llom nyt felt”lteni). A PGP titkosĄt s egyik plusz el“nye, hogy a sz”veg a titkosĄt ssal egyid“ben t”m”rĄtve is lesz, Ągy cs”kken a fel- ‚s let”lt‚s‚hez szks‚ges id“. 1.4 Bizalom ‚s digit lis al Ąr sok ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Ez mind nagyszer– eddig, de honnan tudhatod, hogy a kulcskarik don lev“ nyilv nos kulcs t‚nyleg Fredt“l van ‚s nem (mondjuk) Samt“l, a Ravasz Rendszergazd t˘l, aki a saj t kulcs val helyettesĄtette Fred k˘dj t? A legnyilv nval˘bb m˘dja a biztons gnak, ha Fred szem‚lyesen ad  t neked egy lemezt, amin rajta van a nyilv nos kulcsa ‚s ezt azut n bet”lt”d a sz mĄt˘g‚pedbe. De ez nem mindig oldhat˘ meg egy nemzetk”zi h l˘zatn l. Ahogy Zimmermann a dokument ci˘ban elmagyar zza, az gy v‚gl is bizalmi k‚rd‚ss‚ v lik. Mi van akkor, ha Bob, akiben megbĄzol, ad neked egy kulcsot ‚s azt  llĄtja, hogy ez Fred‚? Biztos lehetsz benne, hogy ez t‚nyleg Fred kulcsa? Ma m r t”bb nyilv nos kulcsokat szolg ltat˘ g‚p is van a H l˘zaton, ahonnan let”ltheted m sok kulcsait, de ism‚t csak az a k‚rd‚s, hogy megbĄzol-e ezekben a rendszerekben. Hasonl˘ a probl‚ma ahhoz, hogy hogyan lehet azt megtudni, vajon egy e-mail zenet vagy egy Usenet cikk val˘ban att˘l a szem‚lyt“l j”tt-e, akinek a neve a lev‚l fejr‚sz‚ben a "Return:" mez“ben szerepel. Itt j”n a digit lis al Ąr s k‚rd‚se. A PGP lehet“v‚ teszi, hogy egy egyedi "al Ąr st" illessz be a kimen“ leveleidbe, melyet csak a titkos kulcsoddal lehet el“ llĄtani. Ezzel igazolhatod m sok sz m ra, hogy val˘ban te kldted az illet“ zenetet. A PGP al Ąr s funkci˘j n kĄvl id“nk‚nt tal lkozhatsz utal sokkal a Privacy Enhanced Mail (PEM) nev– m˘dszerre is. Ez is egy meglehet“sen sz‚les k”rben elterjedt digit lis al Ąr s szabv ny az Interneten. A PGP-hez hasonl˘an ez is al Ąr st tesz lehet“v‚, de enn‚l nem szks‚ges, hogy egy titkosĄt˘ rendszer r‚szek‚nt m–k”dj”n. Ha p‚ld ul csak egy valamif‚le megrendel“ –rlapot kell kit”ltened, akkor csup n annyit kell igazolnod a cĄmzett fel‚, hogy t‚nyleg te vagy az, s nem ‚rdekes, hogy esetleg m sok is elolvashatj k mag t az –rlapot. 1.5 P r sz˘ a hitelk rty kr˘l ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ M r most is t”bb olyan kereskedelmi szolg ltat s van a H l˘zaton, melyek lehet“v‚ teszik az online rendel‚st, ha elkld”d nekik e-mailen a hitelk rty d sz m t. J˘ ”tlet ez? Az ilyen tĄpusŁ szolg ltat sok zemeltet“i Łgy ‚rvelnek, hogy az e-mail legal bb annyira biztons gos, mint a kedvenc kisvend‚gl“d p‚nzt ra, ahol nem szokt l azon agg˘dni, hogy a hitelk rty d adatait r v‚sik egy meglehet“sen k”nnyen megszerezhet“ indig˘s papĄrra. A kl”nbs‚g azonban ott van, hogy azt az inform ci˘t viszonylag neh‚z terjeszteni -- ‚s ki akar a szemetesekben kotor szni, hogy ilyen eldobott indig˘kat tal ljon (b r m r ez is megt”rt‚nt). Az Interneten viszont a hitelk rty d adatai n‚h ny gomb lenyom s val pillanatok alatt az eg‚sz vil gon elterjeszthet“k. Az ilyen megfontol sok segĄtett‚k eddig megakad lyozni az online "zletek" nyit s t a H l˘zaton. De m r folyik a munka a probl‚ma megold s ra. A CommerceNet, t”bb amerikai  llami szervezet ‚s mag nc‚g 12 milli˘ doll ros k”z”s v llalkoz sa a Silicon Valley k”rny‚k‚n, egy olyan megrendel“ rendszerre ‚pl majd, ami a PGP  ltal kĄn lt titkosĄt˘ elj r snak egy k”zeli rokon t haszn lja. Ezzel a m˘dszerrel, amikor kit”lt”tt‚l egy megrendel“ lapot, az automatikusan titkosĄt sra kerl, miel“tt egy CommerceNet keresked“h”z tov bbĄtan k. Ha ehhez m‚g hozz adunk egy, a PEM-hez hasonl˘ digit lis al Ąr s rendszert, akkor az eredm‚ny a H l˘zaton foly˘ elektronikus kereskedelem rohamos n”veked‚se lesz. 1.6 A Korm ny k”zbel‚p ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ A Clinton adminisztr ci˘ mostan ban egy olyan javaslattal  llt el“, hogy egy nemzeti titkosĄt si szabv nyt lehetne bevezetni, melyet a National Security Agency fejlesztett ki. A korm nyzati tisztvisel“k azzal ‚rvelnek, hogy ahogyan egyre t”bb ‚s t”bb kommunik ci˘s tev‚kenys‚g zajlik m r digit lis form ban, Łgy egyre nagyobb szks‚g lesz arra, hogy megv‚djk “ket a lehallgat st˘l. A Korm nyzat ugyanakkor a javaslataiban egy "kulcs lerakat" adatb zis l‚trehoz s t is tervezi, ami az ”sszes kulcsot tartalmazn  ‚s Ągy b rmilyen, az NSA rendszerrel titkosĄtott kommunik ci˘ visszak˘dolhat˘ lenne. Az NSA sziszt‚m t  ltal ban "a Clipper chip" n‚ven emlegetik (a hivatalosan  llamtitoknak sz mĄt˘ titkosĄt˘ matematikai k‚pleteket ugyanis egy-egy chip tartalmazn , ezzel is m‚g tov bb nehezĄtve a visszafejt‚sket). A korm nyzati tervek szerint minden chip kulcs t k‚t, egym st˘l fggetlen adatb zisban is t roln k, melyeket k‚t kl”nb”z“  llami szervezet kezelne. Ha egy hat˘s gi szerv k‚pvisel“je bele akarna hallgatni egy adott kommunik ci˘s tev‚kenys‚gbe, akkor a bĄr˘s g enged‚ly‚t kellene k‚rnie (hasonl˘an a jelenlegi lehallgat si jogszab lyokhoz), hogy hozz juthasson a megfelel“ kulcsokhoz. Ez -- egyel“re -- csak egy elm‚let. A polg ri szabads gjogok‚rt kzd“ csoportok (k”ztk az EFF), a sz mĄt˘g‚pes c‚gek ‚s m s szervezetek egyesĄtett‚k az er“iket, hogy tiltakozzanak a fenti terv ellen. A legaggaszt˘bb dolog az, hogy a hat˘s gi emberek nagyon k”nnyen hozz  tudn nak f‚rni ezekhez a kulcsokhoz (akiknek j˘ a mem˘ri juk ‚s ‚ltek m r akkor, eml‚kezhetnek r , hogy az FBI milyen k”nnyed‚n s‚rthette meg az amerikai lakosok polg ri jogait az ”tvenes ‚s a hatvanas ‚vekben). Mivel a Korm ny t”bbsz”r is kijelentette, hogy ez a rendszer nem helyezi t”rv‚nyen kĄvl a mag nfejleszt‚s– titkosĄt si m˘dszereket, az eg‚sznek az lesz a v‚ge, hogy a t”rv‚nytisztel“  llampolg rok polg ri szabads gjogai k”nnyen vesz‚lybe kerlhetnek, mĄg a b–n”z“k egyszer–en m s titkosĄt si m˘dszereket fognak haszn lni, hogy elkerlj‚k a hat˘s gok hallgat˘z s t. Az amerikai c‚gek Łgy ‚rvelnek, hogy a Clipper k rosan hat majd az USA telekommunik ci˘s ‚s sz mĄt stechnikai term‚keinek versenyk‚pess‚g‚re a vil gpiacon -- melyik klf”ldi korm ny engedn‚ meg a polg rainak olyan term‚kek haszn lat t, melyekhez a kulcsok az USA hat˘s gainak kez‚ben vannak. 1.7 N‚vtelens‚g a H l˘zaton ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Vannak esetek, amikor Łgy szeretn‚l r‚szt venni egy Usenet vit ban vagy elkldeni egy elektronikus levelet, hogy nem akarod az olvas˘knak felfedni a szem‚lyazonoss godat. Mondjuk egy b–ncselekm‚ny  ldozata vagy ‚s meg szeretn‚d vitatni az gyet. Vagy egy olyan szoftvergy rt˘ c‚gn‚l dolgozol, ami hib s programokat terjeszt ‚s fel akarod erre hĄvni a vil g figyelm‚t. Vagy szeretn‚l intim szexu lis t‚m kr˘l besz‚lgetni, de nem ”rln‚l, ha err“l a f“n”k”d/bar tod/partnered tudom st szerezne. T”bb n‚vtelen ("anon") szolg ltat s m–k”dik a vil gon, amelyek biztosĄtj k az anonimit st, ha ‚ppen arra van szks‚ged. Val˘szĄn–leg a legismertebb ezek k”zl az Espoo v ros ban (Finnorsz g) lev“ anon.penet.fi, melyet Johan Helsingius zemeltet (a H l˘zaton ink bb Julf n‚ven ismerik); sz˘val n‚zzk meg ezt, hogyan is m–k”dik. Az alap”tlet egyszer–. Az anon.penet.fi g‚pen lev“ adatb zisb˘l kapsz egy  lnevet. Ezut n minden alkalommal, amikor egy levelet vagy Usenet zenetet post zol ezen a g‚pen keresztl, a rendszer ezzel az  ln‚vvel helyettesĄti az igazi nevedet ‚s e-mail cĄmedet, miel“tt a levelet tov bbĄtan . A szoftver m‚g azt is tudja, hogy megkeresi a szab lyos .signature blokkot (vagyis az "--" sor ut n k”vetkez“ r‚szt a lev‚l v‚g‚n) ‚s lev gja azt. Amikor el“sz”r kldsz keresztl egy levelet ezen a g‚pen, akkor az ad egy "anon" e-mail cĄmet neked. Ez valahogy Ągy fog kin‚zni: an12345@anon.penet.fi. Ezut n m r minden lev‚lben vagy zenetben, amit a rendszeren  tir nyĄtasz, ez a cĄm fog szerepelni a "Return:" mez“ben. Minden v lasz vagy zenet, amit kapsz, a val˘di cĄmedre lesz tov bbĄtva. A dologban az a trkk, hogy a v laszok szint‚n "aninimiz lva" lesznek, Ągy nincs r  m˘d, hogy megtudd az illet“ szem‚lyazonoss g t, kiv‚ve, ha ezt “ kl”n k”zli a level‚ben. A Usenet hĄrcsoportokba val˘ Ąr s az egyszer–bb eset enn‚l a rendszern‚l. Csin lj egy e-mail levelet, ami tartalmazza az zeneted ‚s kldd el a hĄrcsoport.n‚v@anon.penet.fi cĄmre. P‚ld ul: alt.sex.hamster.duct-tape@anon.penet.fi Csak olyan hĄrcsoportokba tudsz Ąrni, amelyeket a finn g‚p szolg ltat, ez‚rt biznyos region lis terjeszt‚s– newsgroupokba nem lehet Ągy zenetet kldeni. Anonim e-mail levelek kld‚se m r egy kicsit komplik ltabb az Internet e-mail rendszer‚nek m–k”d‚si mechanizmusa miatt. Az els“ dolog, hogy adj magadnak egy jelsz˘t az anon.penet.fi g‚pen (hogy megakad lyozd a h l˘zati kal˘zokat, akik esetleg megpr˘b ln k felhaszn lni az e-mail cĄmedet). K‚szĄts egy levelet ‚s kldd el erre a cĄmre: password@anon.penet.fi A "Subject:" sort resen hagyhatod, a lev‚lbe pedig Ąrj be valami bet–kb“l ‚s sz mokb˘l  ll˘ karaktersorozatot, amit jelsz˘k‚nt akarsz haszn lni. Amikor visszaj”tt az "anon server" nyugt ja a jelsz˘ elfogad s r˘l, akkor m r k‚szen is vagy. Ha nincs szks‚ged jelsz˘ra, akkor is Ąrj a password@anon.penet.fi cĄmre, csak a jelsz˘ hely‚n ennyit adj meg: "none". Most kldj egy levelet az anon@anon.penet.fi postafi˘kba cĄmezve ‚s nem annak a szem‚lynek, akinek val˘j ban Ąrni akarsz. A "Subject:" sorba a lev‚l val˘di t‚m j t Ąrd. s most j”n a trkk”s r‚sze a dolognak: egy p r fura sort kell beĄrnod a leveled fejr‚sz‚be. A legk”nnyebben ez Łgy tehet“ meg, hogy a leveled legels“ k‚t sor ba beg‚peled ezt: X-Anon-To: n‚v@g‚p.n‚v X-Password: saj t_jelsz˘d Az els“ sorba a cĄmzett val˘di e-mail cĄm‚t kell Ąrnod, a m sodikba pedig term‚szetesen az "anon" g‚pt“l kapott jelsz˘t. Ezut n a k‚t sor ut n csin lj egy res sort ‚s most j”het a t‚nyleges sz”veg (az res sor fontos). Ha azt mondtad az "anon servernek", hogy nem k‚rsz jelsz˘t, akkor az "X-Password:" sort nem kell beĄrnod. Az "X-Anon-To:" r‚szt arra is haszn lhatod, hogy egyszerre t”bb Usenet hĄrcsoportnak is keresztpost zd az zeneted (mert a kor bban leĄrt m˘dszerrel egy id“ben csak egy newsgroupnak lehet Ąrni). Az e-mail cĄm helyett add meg azoknak a hĄrcsoportoknak a nev‚t, ahov  post zni szeretn‚l, vessz“kkel elv lasztva (nem pedig sz˘k”zzel). P‚ld ul: X-Anon-To: misc.test,alt.test,ne.test Ha k‚rt‚l magadnak jelsz˘t, akkor az "X-Password:" sort is be kell Ąrnod. 1.8 Figyelmeztet‚sek az anonimit ssal kapcsolatban ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Helsingius rendszere nagyon n‚pszer– lett, ez‚rt t”bb ˘r ig is eltarthat, amĄg a leveledet feldolgozza ‚s tov bbĄtja. A szolg ltat st ismertet“ sz”vegben Helsingius ezt Ąrja: "Ha olyan dolgot sz nd‚kozol post zni, ami esetleg az  ll sodba, vagy a h zass godba, vagy az ”r”ks‚ged elveszt‚s‚be kerlhet, _k‚rlek_, hogy kldj el“bb egy teszt levelet. A szoftvert el‚g alaposan teszteltk, de egyes levelez“rendszerek odakint (melyek teljesen kĄvl esnek a hat sk”r”m”n) esetleg ”sszekutyulhatj k a dolgokat." Tetsz‚s szerinti tartalmŁ teszt zeneteket tudsz kldeni a misc.test ‚s az alt.test hĄrcsoportokba. Fel lehet t”rni ezt a rendszert? Helsingius elismeri ennek a lehet“s‚g‚t. A leveleid jelsz˘val val˘ v‚delme csak akkor m–k”dik, ha azok el“bb Finnorsz gon  tmennek. Ha -- valamilyen okb˘l -- az zeneted hib s Łtvonalra t‚ved vagy "visszapattan" valahonnan, akkor esetleg elolvassa azt valaki (m‚g egy ok arra, hogy az el“z“ekben t rgyalt titkosĄt˘ elj r sokat haszn ld az zeneteidhez). Van egy "szocio-etikai" oldala is az anonim levelez‚snek. Egyesek automatikusan figyelmen kĄvl hagynak mindent, amit egy n‚vtelen Usenet zenetben tettek k”zz‚. M sok m r od ig is elmentek, hogy olyan szoftveres megold sokat javasoltak, melyekkel automatikusan t”r”lni lehetne minden levelet -- l‚nyeg‚ben minden Usenet szolg ltat˘n l -- ami egy ilyen, anonimit st nyŁjt˘ rendszerr“l ‚rkezett. M sr‚szt, Helsingius nem akarja, hogy a rendszere mened‚ket jelentsen a h l˘zatot mocskol˘d sra haszn l˘ embereknek, aki Ągy a n‚vtelens‚g m”g‚ rejt“zhetn‚nek. Az ilyen viselked‚sre vonatkoz˘ panaszokra tud ‚s szokott is reag lni. 1.9 SZT ^^^^^^^ Gary Edstrom egy ”t r‚szes "Frequently Asked Questions" sorozatot tart naprak‚szen a PGP-vel ‚s m s, hasonl˘ t‚m kkal kapcsolatban (valamint egy list t a nyilv nos kulcsokat szolg ltat˘ rendszerekr“l). Ezeket a news.answers vagy az alt.security.pgp newsgroupok anyagai k”z”tt tal lod a Useneten. Az ut˘bbi hĄrcsoport kiv l˘ inform ci˘forr s a PGP-vel kapcsolatos legŁjabb fejlem‚nyekr“l is. A FAQ ”ssze llĄt st az rtfm.mit.edu nev– g‚p ftp archĄvum ban is megleled. N‚zz be a pub/usenet-by-group/alt-security-pgp alk”nyvt rba. A sci.crypt newsgroup az a hely, ahol a titkosĄt s ‚s a visszafejt‚s t‚m j val kapcsolatos besz‚lget‚sek folynak, els“sorban technikai k‚rd‚sekr“l. Itt vannak FAQ anyagok a nyilv nos kulcsŁ rejtjelez‚sr“l ‚s az Interneten val˘ titokv‚delemr“l is. Ezek k”zl az  llom nyok k”zl is sok el‚rhet“ az ftp-vel vagy az ncftp-vel az rtfm.mit.edu g‚pen, de ezŁttal a pub/usenet-by-group/sci-crypt directory alatt kell keresg‚lni. A Clipper chip v rhat˘ hat sainak megvitat s hoz pr˘b ld ki az alt.privacy.clipper, a comp.org.eff.talk ‚s a comp.org.cpsr hĄrcsoportokat. Az EFF gopher‚n (gopher.eff.org) ‚s ftp archĄvum ban (ftp.eff.org) b“s‚ges gy–jtem‚ny van a titkosĄt ssal, az online titokv‚delemmel, a korm nyzati ellenl‚p‚sekkel ‚s egy‚b rokon t‚m kkal kapcsolatos dokumentumokb˘l. Kl”n”sen a gopherrel lehet sok ‚rdekes anyagot tal lni n‚zel“d‚s k”zben. Az anon.penet.fi rendszer haszn lat r˘l a teljes dokument ci˘ a help@anon.penet.fi cĄmre kld”tt lev‚llel k‚rhet“ le. A rendszer automatikusan v laszol, sz˘val nem ‚rdekes, hogy mit Ąrsz a lev‚lbe. Ha n‚met nyelven k‚red az Łtmutat˘t, akkor a deutsch@anon.penet.fi postafi˘kba Ąrj. Van m‚g n‚h ny "anon server" az anon.penet.fi rendszeren kĄvl is. Ha Ąrsz egy levelet az mg5n+remailers@andrew.cmu.edu cĄmre, akkor kapsz egy p‚ld nyt a Matthew Ghio  ltal ”ssze llĄtott list b˘l, mely felsorolja ezeket a szolg ltat˘kat ‚s ismerteti a haszn latukat. Ezen a cĄmen is automatikus a v lasz, Ągy b rmit Ąrhatsz a lev‚lbe. Az alt.privacy.anon-server ‚s az alt.anonymous az a k‚t Usenet newsgroup, ahol megvitathatod a n‚vtelen levelez‚st biztosĄt˘ rendszerek t‚m j t, valamint olvashatsz az Łj szolg ltat sokr˘l. 2. llom nyok  tvitele, II. r‚sz ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ 2.1 A postal d b˘l hozz d ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Mondjuk, hogy valaki kld neked egy levelet, amit szeretn‚l  thozni a saj t sz mĄt˘g‚pedre. Felt‚ve, hogy egy Unix rendszer– g‚pen  t tudod a H l˘zatot el‚rni ‚s a lev‚l sima ASCII form tumŁ, erre t”bb lehet“s‚ged is van. A gyors ‚s egyszer– m˘dszer az, hogy bekapcsolod a kommunik ci˘s programod k‚perny“ elment“ vagy napl˘z˘ funkci˘j t, miel“tt megn‚zn‚d a levelet a levelez“programmal. Ezut n el“hĄvod a levelet ‚s miut n v‚giglapoztad, kikapcsolod a file-ba val˘ ment‚st ‚s a lev‚l m r ott is van a sz mĄt˘g‚peden. Ez a megold s j˘ akkor, ha csak egy levelet akarsz let”lteni, de mi van akkor, ha t”bb levelet is el szeretn‚l menteni egyetlen file-ba (mondjuk egy levelez“csoportb˘l ‚rkezett lev‚lcsomagot)? Ilyenkor legjobb, ha elt rolod “ket egy  llom nyba a h l˘zati ell t˘ g‚p‚n ‚s ut na let”lt”d azt. Ha a pine levelez“programot haszn lod, akkor hĄvd el“ a levelet ‚s nyomd meg az "e" gombot. A program megk‚r, hogy adj meg egy nevet a "home" alk”nyvt radban. Ha a ment‚s megt”rt‚nt, menj r  a k”vetkez“ lev‚lre ‚s ism‚teld meg ezt az elj r st. Amikor k‚szen vagy, lesz egy nagy file a saj t alk”nyvt rad alatt, amit le lehet t”lteni. Ne feledd, hogy ha ilyet csin lsz, akkor a pine az elmentett levelet t”r”ltnek tekinti, s ez‚rt, ha meg akarod azt “rizni a postafi˘kodban is (mondjuk, hogy reag lj r ), v laszolj az "N" bet–vel, amikor kil‚psz a pine-b˘l ‚s az megk‚rdezi, hogy elt volĄtsa-e a t”r”ltnek jel”lt leveleket. Ha az elm programot haszn lod, akkor viszont az "s" parancsot add ki ak r a lev‚len bell, ak r akkor, amikor a kurzor rajta van az illet“ t‚telen a levelek list j ban. Erre valami ilyesmit kapsz: =jdoe ami a lev‚l kld“j‚nek az e-mail cĄm‚b“l egy r‚szlet. Ha most let”d az Entert, akkor ezzel elmentetted a levelet egy "jdoe" nev– file-ba a Mail alk”nyvt radban. Ha valami m s nev–  llom nyba akarod elt rolni a "home" alk”nyvt radban, akkor sd le a Backspace gombot egyszer ‚s Ąrd be az Łj nevet (de az egyenl“s‚gjel n‚lkl). Ak rcsak a pine eset‚ben, az zenetek itt is t”rl‚sre lesznek bejel”lve, ezt vedd figyelembe, ha meg akarod “ket “rizni a postal d dban is. Mind a k‚t esetben a leveleket tartalmaz˘  llom nyt a Big Dummy Aktualiz l s 2. r‚sz‚ben ismertetett parancsokkal tudod let”lteni. 2.2 Gopher file-ok megragad sa ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ A gopherekn‚l hasonl˘ mechanizmus van az  llom nyok elment‚s‚re a "home" k”nyvt radba. Amikor el szeretn‚l t rolni egy dokumentumot vagy  llom nyt, sd le az "s" billenty–t ann l a t‚teln‚l a gopher menben, amelyikre szks‚ged van. A program ilyenkor felkĄn l egy alap‚rtelmezett file-nevet. Vagy megnyomod az Entert, vagy a Backspace gombbal visszat”rl”d azt, ha valami m s nevet szeretn‚l haszn lni. Egy megjegyz‚s: ha a felaj nlott n‚v egy sorn l hosszabb (ez gondot okozhat bizonyos tĄpusŁ sz mĄt˘g‚pekn‚l, amikor megpr˘b lod a file-t let”lteni), akkor esetleg nem tudod azt teljesen visszat”r”lni. Ha ilyen helyzetbe kerlsz, akkor ink bb l‚pj be az adott dokumentumba, add fel magadnak lev‚lben ‚s ut na mentsd el egy  llom nyba. Van egy fontos kl”nbs‚g a pine vagy az elm ‚s a gopher programn l a dokumentumok elment‚s‚vel kapcsolatban. A levelez“programokkal szemben, a gopher nem teszi hozz  az elmentett anyagokat egy m r l‚tez“  llom nyhoz; ehelyett fellĄrja azt. Sz˘val, ha mondjuk h rom t‚tel van egy gopher menben, amiket el szeretn‚l t rolni, akkor gyelj r , hogy ezeket h rom kl”nb”z“ n‚ven rakd el. 2.3 llom nyok felt”lt‚se ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Ha fel szeretn‚l kldeni egy  llom nyt a Unix rendszer– kiszolg l˘ g‚pedre, akkor el“sz”r is tudatnod kell a t voli g‚ppel ‚s a saj toddal is, hogy egy file-t sz nd‚kozol  tvinni. El“sz”r a nagyg‚pet ‚rtesĄtsd, hogy fogadja az  llom nyt. Ehhez egy Zmodem tĄpusŁ  tviteln‚l ezt kell beĄrni a Unix parancssorn l: rz Ezut n add meg a szks‚ges parancsokat a saj t sz mĄt˘g‚peden a Zmodem szerinti felt”lt‚shez. Az Xmodem ‚s az Ymodem eset‚ben a Unix parancs az "rx" ‚s az "rb". Ak rcsak a let”lt‚sn‚l, ebben az esetben is (t”bbnyire) megadhatod a k‚t sz mĄt˘g‚pnek, hogy az ASCII  llom nyokn l a sorok v‚g‚t az  tvitel k”zben automatikusan konvert lj k  t, Łgy, hogy haszn lod az -a opci˘t. P‚ld ul: rz -a 2.4 A MIME nyelve ^^^^^^^^^^^^^^^^^ Az Everybody's Guide to the Internet (kor bbi nev‚n a Big Dummy's Guide to the Internet) 9. fejezet‚ben m r l ttuk, hogy hogyan kell az uuencode ‚s az uudecode programokat haszn lni bin ris file-ok (t bl zatkezel“k  llom nyai, k‚pek ‚s m s hasonl˘k) e-mail Łtj n val˘ kld‚s‚re. Ez a megold s m–k”dik, de el‚g neh‚zkes az elj r s. Az elmŁlt ‚vekben azonban kifejlesztett‚k a Multi-purpose Internet Mail Extensions (MIME) szabv nyt, amivel ezeknek az  llom nyoknak az elektronikus post z sa nagyon k”nny–v‚ v lt. Ha m r haszn ltad p‚ld ul a munkahelyeden a cc:Mail vagy a Microsoft Mail levelez“rendszert, vagy szokt l telefonos BBS rendszereket hĄvni, akkor bizony ra ismered az  llom nycsatol s (file attachment) funkci˘t -- megĄrsz egy levelet ‚s utasĄtod a sz mĄt˘g‚pet, hogy csatoljon hozz  m‚g egy file-t is. A MIME l‚nyeg‚ben ennek a megold snak az internetes megfelel“je. Az egyetlen szks‚ges felt‚tel az, hogy a cĄmzett oldal n is kell egy MIME-k‚pess‚g– levelez“program; egy‚bk‚nt probl‚m k lehetnek (‚s ekkor k‚nytelen vagy m‚gis az uuencode-ra fanyalodni). A MIME-hoz a Unix g‚peken val˘szĄn–leg a legjobb a pine programot haszn lni -- ezzel nagyon egyszer– a dolog. Mondjuk, hogy ‚ppen most t”lt”tt‚l fel egy grafikus  llom nyt, amit el szeretn‚l kldeni a bar todnak. HĄvd el“ a pine-t ‚s kezdj el egy Łj levelet k‚szĄteni. Amikor a kurzor m‚g a fejr‚szben van (vagyis azon a terleten, ahov  az illet“ e-mail cĄm‚t is Ąrod), sd le a Ctrl/J gombot. A program megk‚rdezi a csatolni kĄv nt file nev‚t. G‚peld be ezt a nevet (vagy az el‚r‚si Łtvonalat is, ha a file nem a "home" alk”nyvt radban van) ‚s m r k‚sz is! Most m r megĄrhatod az zeneted a bar todnak ‚s elkldheted a szok sos m˘don (csak most egy csatolt  llom ny is megy vele). Felt‚telezve, hogy a cĄmzett is a pine programot haszn lja, amikor megkapja az zenetet, az egyik lehet“s‚ge a Ctrl/V gomb lenyom sa lesz. Ha kiadja ezt a parancsot, akkor a program megk‚rdezi t“le, hogy meg akarja-e n‚zni vagy ink bb elmenti a csatolt  llom nyt. Amennyiben az egy bin ris  llom ny, akkor az "s" gombot aj nlatos megnyomnia (save) ‚s meg kell adnia, hogy milyen n‚v alatt akarja elmenteni a csatolt r‚szt. Miut n kil‚pett a pine rendszerb“l, let”ltheti mag nak ezt az  llom nyt -- ‚s nem kell vacakolnia az uudecode programmal a visszak˘dol shoz. M r egy csom˘ c‚g  rul olyan szoftvereket, amelyekkel a m s levelez“rendszereket haszn l˘k is tudnak kldeni ‚s fogadni MIME tĄpusŁ csatolt  llom nyokat. Sz˘val, ha Łgy tervezed, hogy olyan valakivel akarsz bin ris  llom nyokat cser‚lni, aki valamilyen speci lis rendszert haszn l (pl. egy cc:Mail felhaszn l˘val), akkor el“bb k‚rdezd meg t“le, hogy az “ programja tud-e fogadni MIME  llom nyokat. Ez mindkett“t”k ‚let‚t jelent“sen megk”nnyĄtheti. 3. Nem tal lkoztunk mi m r? T”meges post z s fert“zi a Usenetet ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ A H l˘zat, mint "inform ci˘s aut˘p lya" hasonlat ‚s a k”rl”tte csapott hĄrver‚s m r kezdi ‚reztetni a hat s t ‚s ez egyre jobban f rasztja a h l˘zati polg rokat. N‚h ny h˘napja mindink bb n”vekszik a Useneten a "t”meges post z s" nev– fert“z‚s ‚s nincs jele annak, hogy ez a folyamat lelassulna. Ehhez vedd m‚g hozz  az e-mailen terjesztett rekl mok sz m nak folyamatos emelked‚s‚t (a te h–s‚ges Dummy szerz“d csak az elmŁlt hetekben is t”bb ilyen k‚retlen hirdet‚st kapott, melyekben t”bbek k”z”tt arra biztatj k, hogy b‚reljen mag nnyomoz˘t, vagy vegyen eredeti szovjet rubelt) ‚s akkor meg‚rted, hogy mi‚rt lesznek egyesek egy kicsit idegesek. A Useneten mindig is voltak emberek, akik nagy sz mban post ztak zeneteket olyan hĄrcsoportokba, melyeknek semmi k”zk nem volt a lev‚l t‚m j hoz. Az egyetemi hallgat˘k p‚ld ul n‚ha azt hiszik, hogy a vil g t”bbi r‚sz‚t is ‚rdekli az, hogy mondjuk felemelt‚k a tandĄjukat. De ezt igyekeztek lehet“leg tisztess‚ges m˘don csin lni, a "keresztpost z ssal", ami azt jelenti, hogy mindegyik szolg ltat˘ g‚p csak egyetlen p‚ld nyban kapja meg a levelet ‚s az olvas˘k is rendszerint csak egyszer tal lkoznak vele. De mostan ban olyan emberekkel lehet tal lkozni, akik kl”n-kl”n leveleket kld”zgetnek nagy t”megben t”bb ezer Usenet hĄrcsoportnak, Internet ‚s Bitnet levelez“ list nak. Ez hatalmas m‚rt‚kben megn”veli a terhel‚st egyes Internet g‚peken (pl. az egyik fick˘, aki ez ‚v janu rj ban az‚rt csin lt egy ilyen akci˘t, hogy bejelentse a k”zelg“ vil gv‚g‚t, egyedl 6 meg nyi levelet zŁdĄtott r  egyszerre a szolg ltat˘ g‚pekre) ‚s azt is jelenti, hogy ugyanazt az zenetet minden egyes  ltalad olvasott newsgroupban Łjra ‚s Łjra megtal lod. Egy gyv‚di iroda Phoenixben (Arizona) megcsin lta ezt a trkk”t  prilisban, hogy a bev ndorl si gyekben szerzett  llĄt˘lagos szak‚rtelmket hirdess‚k. Szoktad olvasni a varr ssal foglalkoz˘ alt.sewing hĄrcsoportot? Akkor l ttad a rekl mjukat. rdekelnek a New Englanddal kapcsolatos k‚rd‚sek, amiket az ne.general csoportban szoktak megvitatni? Akkor l ttad a rekl mjukat. Valami Bill Gates ellenes dum t kerest‚l az alt.fan.bill-gates anyagok k”z”tt? Tal ld ki, mit l tt l helyette? Az gyv‚di iroda jŁniusban m‚g meg is ism‚telte az akci˘j t, igaz, most kevesebb newsgroupban. Mit lehet itt csin lni? A H l˘zatban az egyik legjobb dolog, hogy nagyon k”nny– visszav gni. Alig 24 ˘ra alatt a fenti c‚g ‚s az a h l˘zati g‚p, amit a leveleik felad s ra haszn ltak, valami 200 megabyte mennyis‚g– tiltakoz˘ levelet kapott, ami elegend“ arra, hogy t”bbsz”r”sen ”sszeomoljon t“le a kiszolg l˘ g‚p (ez‚rt persze egyr‚szt k r volt, mert a g‚p rendszerfelgyel“i m r gyorsan visszavont k az gyv‚d hozz f‚r‚si jog t a h l˘zati etikett ilyen durva megs‚rt‚se miatt). Ha valami ilyesmivel tal lkozol, csak sd le az "r" gombot a v laszol shoz ‚s Ąrd meg (term‚szetesen udvariasan), hogy szerinted a Usenet nem alkalmas hely a rekl manyagok ("junk mail") terjeszt‚s‚re. Nem leszel egyedl -- emberek ezrei fognak csatlakozni hozz d ‚s kldenek majd hasonl˘ tiltakoz sokat (sajnos nincs r  garancia, hogy ez a m˘dszer mindig bev lik -- az gyv‚di iroda p‚ld ul k”z”lte, hogy r”videsen megism‚tlik a csĄnytev‚sket, mert az online hirdet‚sk olyan sok Łj gyfelet eredm‚nyezett). Az egyetlen dolog, amire aj nlatos gyelned, hogy a v laszodat ne a Usenet hĄrcsoportnak kldd, mert ezzel csak m‚g nagyobb szemetet csin lsz, amin azt n a t”bbieknek  t kell g zolniuk. Ha meg szeretn‚d vitatni a "spamming" jelens‚g‚t (az elnevez‚s arra a l tv nyra utal, ahogy a falhoz v gott r˘zsaszĄn– l”ncshŁs mindenfel‚ sz‚tfr”ccsen), akkor erre az alt.current-events.net-abuse a megfelel“ hely, amit r”viddel az gyv‚dek t mad sa ut n hoztak l‚tre. A j”v“ben tal n van r  rem‚ny, hogy kevesebbet fogsz l tni az ilyen tĄpusŁ levelekb“l. A "spam-watchers" ("l”ncshŁs-figyel“k") ”nk‚ntes h l˘zata kital lt olyan m˘dszereket, amikkel ezek a t”meges post z sok az eg‚sz vil gon az ”sszes g‚pen let”r”lhet“k. Most viszont egyesek azt k‚rdezik, hogy, b r az ilyen t”meges t”rl‚s j˘ megold s lehet ezekn‚l a korai esetekn‚l, de hogyan lehet megakad lyozni, hogy valaki hasonl˘ m˘don megsemmisĄtsen olyan, nem t”megesen post zott leveleket is, amiknek a tartalm t “ esetleg s‚rt“nek vagy nem szimpatikusnak tal lja? Ezek a t‚m k val˘szĄn–leg m‚g sokszor el“j”nnek majd az alt.current-events.net-abuse ‚s a hozz  hasonl˘ hĄrcsoportokban. 4. Egy e-mail tan cs neked cĄmezve ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Egy e-mail tan cs n‚h ny sz˘ban: vigy zz a leveleid cĄmz‚s‚n‚l! Az adamg@world.std.com nem ugyanaz az ember, mint az adam@world.std.com. Egyetlen hi nyz˘ bet– ‚s nem a megfelel“ szem‚lyhez megy az zeneted -- vagy elv‚sz az ‚terben. 5. Online v rosi legend k: itt egy Łjabb ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ El“bb vagy ut˘bb el‚d kerl a Useneten Dave Rhodes hĄrhedt levele a k”nny– p‚nzkeresetr“l, MAKE.MONEY.FAST cĄmmel. s nem sokkal ezut n fogsz tal lni egy m sikat, melyben a Nieman-Marcus, vagy egy bizonyos Mrs. Fields, vagy a Waldorf-Astoria titkos torta/stem‚ny receptj‚t k”zlik, amit valaki sz nd‚kosan  rul el ‚s terjeszt mindenfel‚, mert  llĄt˘lag egy csom˘ p‚nzt sz moltak fel neki az eredeti recept‚rt, amikor elk‚rte azt. T‚ves, t‚ves, t‚ves! A fenti vend‚gl t˘helyek egyike sem tett ilyesmit (‚s nincs is olyan stem‚nyf‚les‚g, hogy Waldorf Red Velvet Cake, legal bbis a Waldorf-Astoria nem szolg l fel ilyet). De annyit meg‚r a dolog, hogy itt k”z”ljk az  llĄt˘lagos Nieman-Marcus/Mrs. Fields-f‚le titkos stem‚nyes receptet: 2 cs‚sze vaj 4 cs‚sze liszt 2 te skan l sz˘dabikarb˘na 2 cs‚sze cukor 5 cs‚sze zabliszt ** 70 dkg csokol d‚t”rmel‚k 2 cs‚sze barna cukor 1 te skan l s˘ 1 20 dek s Hershey csoki (reszelve) 4 toj s 2 te skan l st“por 3 cs‚sze vagdalt di˘ 1 te skan l vanĄlia (Ązl‚s szerint) ** M‚rd ki a zabdar t ‚s egy dar l˘val “r“ld finom porr . Keverd ki a vajat a k‚tfajta cukorral. Tedd hozz  a toj sokat ‚s a vanĄli t; keverd ”ssze a liszttel, a zabliszttel, a s˘val, a st“porral ‚s a sz˘dabikarb˘n val. Add hozz  a csokit”rmel‚ket, a Hershey-t ("tibicsoki"-szer– t bl s csokol d‚ - a ford.) ‚s a di˘t. Form zz goly˘kat bel“le ‚s helyezd “ket egy st“lapra, kb. 5 centim‚ter t vols gra egym st˘l. Kb. 200 fokon kell stni, 10 percig. 112 stem‚ny lesz bel“le. 6. A faxol s k”nnyebb lett ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ A TPC, vagyis azok a fick˘k, akik az ingyenes Internet-fax  tj r˘t zemeltetik, nemr‚g jelent“sen leegyszer–sĄtett‚k a fax berendez‚sekre val˘ lev‚lkld‚s m˘dj t. Eml‚kezhetsz r  az Aktualiz l s 2. r‚sz‚b“l, hogy egy csom˘t kellett vacakolni a fax sz mokkal, hogy szab lyos Internet cĄmekk‚ alakĄtsd “ket. Most m r erre nincs szks‚g. Itt egy p‚lda az Łjfajta cĄmz‚sre egy 1 (212) 555-1234 sz mŁ fax k‚szl‚k eset‚ben: remote-printer.John_Doe/5th_floor@12125551234.iddd.tpc.int Figyeld meg, hogy a sz mn l az orsz g nemzetk”zi hĄv˘sz m val kell kezdened. s eml‚kezz arra is, hogy a TPC m‚g nem ‚r el a vil g minden r‚sz‚re. A jelenleg lefedett terletekr“l Łgy tudsz egy list t k‚rni, hogy Ąrsz egy levelet a tpc-coverage@town.hall.org cĄmre. M‚g egy megjegyz‚s: a Digital Chicken, az Aktualiz l s 2. r‚sz‚ben emlĄtett ontarioi fax szolg ltat˘, abbahagyta az ingyenes fax-tov bbĄt˘ szolg ltat s t. 7. Nyilv nos Internet ell t˘k ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ILLINOIS Chicago. WorldWide Access, (312) 282-8605. Havi dĄj: $19.50; $25 havonta SLIP/PPP hozz f‚r‚ssel. Tel.: (708) 367-1870. Vernon Hills. WorldWide Access, (708) 367-1871. Havi dĄj: $19.50; $25 havonta SLIP/PPP hozz f‚r‚ssel. Tel.: (708) 367-1870. 7.1 Ausztr lia ^^^^^^^^^^^^^^ CANBERRA Canberra. InterConnect Australia. Bel‚p‚s: $95; havi dĄj: $20, plusz 15 cent percenk‚nt, $1 egy megabyte file let”lt‚se FTP-vel. A modemes hĄv˘sz mokat ezeken a telefonsz mokon kell megk‚rdezni: 008 818 262 vagy 03 528 2239. NEW SOUTH WALES Sydney. InterConnect Australia. L sd Canberra alatt. Sydney. DIALix Services, (02) 948-6918. Bel‚p‚shez haszn lhat˘ azonosĄt˘: guest. vi dĄj minimuma: $80; 1 cent percenk‚nt, plusz 1 cent minden 1,000 byte Internet forgalom ut n. QUEENSLAND Brisbane. InterConnect Australia. L sd Canberra alatt. SOUTH AUSTRALIA Adelaide. InterConnect Australia. L sd Canberra alatt. Adelaide. APANA, (08) 373-5485. Bel‚p‚shez haszn lhat˘ azonosĄt˘: guest. ves dĄj: $65. VICTORIA Melbourne. InterConnect Australia. L sd Canberra alatt. WESTERN AUSTRALIA Perth. InterConnect Australia. L sd Canberra alatt. Perth. DIALix Services, (09) 244-3233. vi dĄj minimuma: $80; 1 cent percenk‚nt, plusz 1 cent minden 1,000 byte Internet forgalom ut n. 7.2 SZT ^^^^^^^ Az itt felsorolt ausztr l szolg ltat˘k a Zik Saleeba  ltal k‚szĄtett list b˘l sz rmaznak. Ennek a katal˘gusnak a legfrissebb v ltozat t (amiben az e-mail ‚s a Usenet el‚r‚st kĄn l˘ rendszerekr“l is vannak inf˘k) az ftp/ncftp programokkal vagy a World-Wide Web segĄts‚g‚vel tudod el‚rni. Az els“ esetben kapcsol˘dj r  az archie.au cĄm– g‚pre. N‚zz be a usenet/FAQs/alt.internet.access.wanted directory al  ‚s ott a Network_Access_in_Australia_FAQ nev–  llom nyt keresd. A m sik lehet“s‚g az, hogy a WWW klienseddel r mutatsz erre a cĄmre: http://www.cs.monash.edu.au/~zik/netfaq.html. 8. A h˘nap inform ci˘forr sai ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ 8.1 A vil g hĄrei ^^^^^^^^^^^^^^^^^ A Norwaves egy heti rendszeress‚g– ”ssze llĄt s a norv‚g napilapok hĄreib“l, amit a Norwegian Ministry of Foreign Affairs k‚szĄt. Az el“fizet‚shez kldj egy levelet erre a cĄmre: listserv@nki.no A "Subject:" sort hagyd resen. A lev‚lbe ennyit kell Ąrni: SUBSCRIBE NORWAVES Saj t_N‚v 8.2 Levelez“ list k ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Az ESAPRESS a European Space Agency  ltal kiadott –rkutat si t‚m jŁ sajt˘k”zlem‚nyek terjeszt‚s‚re szolg l˘ lista. A feliratkoz shoz erre a cĄmre Ąrj: listserv@esoc.bitnet A "Subject:" sort hagyd resen. A lev‚lbe ennyit kell Ąrni: SUB ESAPRESS Saj t_N‚v A Bits and Bytes egy havonta megjelen“ ”ssze llĄt s a sz mĄt˘g‚pes iparral kapcsolatos hĄrekb“l ‚s v‚lem‚nyekb“l, amit Jay Machado k‚szĄt. Az el“fizet‚shez kldj egy levelet erre a cĄmre: listserv@acad1.dana.edu A "Subject:" sort hagyd resen. A lev‚lbe ennyit kell Ąrni: SUBSCRIBE bits-n-bytes 8.3 World-Wide Web ^^^^^^^^^^^^^^^^^^ KĄna ---- http://www.ihep.ac.cn:3000/ihep.html Ez a KĄnai N‚pk”zt rsas g els“ Internet kapcsol˘d si pontja, melyet a Beijingben lev“ Institute for High Energy Physics zemeltet. A WWW rendszerk els“ lapj n inform ci˘k vannak err“l a nagyenergi jŁ fizik val foglalkoz˘ kutat˘int‚zetr“l ‚s arr˘l, hogy hogyan lehet a kĄnai tud˘sok e-mail cĄmeit megtudni, meg hasonl˘kr˘l. Ha lejjebb m‚gy, akkor megtal lod a China Home Page lapot, ahol p‚ld ul a kĄnai tartom nyokr˘l tal lsz inf˘kat (a "Chinese Regional Information" cĄmsz˘ alatt), valamint a Beijingben m–k”d“ klf”ldi c‚gek cĄmeit ‚s telefonsz mait is megn‚zheted. tkez‚s ------- http://www.osf.org:8001/boston-food/boston-food.html Ha ‚hes vagy ‚s Bostonba indulsz ‚ppen, akkor felt‚tlenl n‚zd  t Ellis Cohen ismertet“it ‚s hĄreit a Boston k”rny‚k‚n m–k”d“ mintegy 500 ‚tteremr“l. Az ismertet“k a konyha tĄpusa ‚s f”ldrajzi hely szerint is csoportosĄtva vannak. http://gsb.stanford.edu/goodlife/home.html A "Guide to the Good Life" cĄm– anyag egy hasonl˘ ”ssze llĄt s a San Francisco d‚li r‚sz‚n tal lhat˘ vend‚gl t˘ipari helyekr“l. P‚nzgyek --------- http://nearnet.gnn.com/gnn/meta/finance/index.html Ez a Global Network Navigator nev– rendszer legŁjabb "meta" gy–jtem‚nye a szem‚lyi p‚nzgyekkel kapcsolatos dokumentumokr˘l ‚s egy‚b inform ci˘kr˘l. Rotary Klub ----------- http://www.tecc.co.uk/public/PaulHarris/ Itt t”bb inform ci˘t tal lsz err“l a vil gm‚ret– szervezetr“l, mint amire valaha is szks‚ged lesz. 8.4 Gopher ^^^^^^^^^^ SzĄnesb“r–ekkel kapcsolatos tudom nyok -------------------------------------- umslvma.umsl.edu A f“menn‚l v laszd ki a "Library", majd a "Subjects" ‚s a "Black Studies" menpontokat. Itt mindenf‚le dokumentumokat ‚s katal˘gusokat tal lsz a n‚gerk‚rd‚sr“l az USA-ban, valamint mutat˘kat m s, negrisztik val foglalkoz˘ gopherekre. Jog --- wld.westlaw.com A Westlaw's Legal Directory segĄts‚g‚vel t”bb ezer amerikai jogi szervezet, gyv‚di iroda ‚s  llami hivatal adatai k”z”tt tudsz keresni. 8.5 Telnet ^^^^^^^^^^ Korm nyzati gyek ----------------- cap.gwu.edu A General Accounting Office, az USA Kongresszus nak felgyel“ szerve, Łjabban naponta tesz k”zz‚ inform ci˘kat a jelent‚seir“l (a jelent‚sek teljes sz”veg‚t is megrendelheted, de ez‚rt m r fizetni kell). Miut n r kapcsol˘dt l erre a g‚pre, a bel‚p‚si azonosĄt˘nak a "guest", a jelsz˘nak pedig a "visitor" sz˘t add meg. A f“menn‚l Ąrd be: go gao Zene ---- cdconnection.com Itt CD-ket tudsz rendelni online. 8.6 FTP ^^^^^^^ Utaz s ------ ftp.cc.umanitoba.ca A rec-travel directory alatt van egy gy–jtem‚ny Łtibesz mol˘kb˘l ‚s utaz si tan csokb˘l, melyek f”ldrajzi helyek szerint vannak csoportosĄtva. A Brian Lucas  ltal aktualiz lt online-info nev– file tov bbi, utaz ssal kapcsolatos inform ci˘forr sokat sorol fel az Interneten. 9. V ltoz sok/hibajegyz‚k ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Az Arthur McGee lista (ami a n‚gerekkel ‚s afrikaiakkal kapcsolatos inform ci˘forr sokat sorolja fel) el‚r‚si Łtvonala hib san lett megadva a Big Dummy Aktualiz l s 2. r‚sz‚ben (mert egy bizonyos Big Dummy Update szerkeszt“ rossz viszonyban van a billenty–zet‚vel). A helyes ftp Łtvonal a k”vetkez“: az ftp.netcom.com g‚pen a pub/amcgee/african/my_african_related_lists nev–  llom nyt kell keresni. Az eredeti kalauz 10. fejezet‚ben szerepl“ Tico Times (Costa Rica) e-mail cĄm rossz. Ennek kellett volna lennie: ttimes@huracan.cr. 10. Inf˘ a kapcsolatfelv‚telhez ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Az Everybody's Internet Update anyagokat az Electronic Frontier Foundation havonta adja ki. A legfrissebb ‚s a r‚gebbi sz mok az ftp.eff.org nev– g‚p anonymous ftp archĄvum ban ‚rhet“k el a /pub/Net_info/EFF_Net_Guide/Updates directory alatt. A gopherrel a gopher.eff.org cĄmet kell hĄvni (v laszd ki a "Net Info", majd az "EFF Net Guide" ‚s az "Updates" menket). A WWW rendszerben ezt a cĄmet add meg: http://www.eff.org/pub/Net_info/EFF_Net_Guide/Updates/ Ha egy m solatot szeretn‚l az EFF Guide to the Internet teljes sz”veg‚b“l, akkor az anonymous ftp-vel vagy az ncftp-vel kapcsol˘dj r  az ftp.eff.org g‚pre ‚s n‚zz be a /pub/Net_info/EFF_Net_Guide alk”nyvt rba. Vagy haszn ld a gophert a gopher.eff.org cĄm felhĄv s ra ‚s v laszd ki a "Net Info" ‚s ut na az "EFF Net Guide" menket. Itt kl”nb”z“ v ltozatokat tal lsz az egyes sz mĄt˘g‚ptĄpusokhoz. A netguide.eff nev– file az  ltal nosan haszn lhat˘ ASCII verzi˘. ltal nos inform ci˘k az Electronic Frontier Foundation szervezetr“l az info@eff.org e-mail postafi˘kb˘l k‚rhet“k. Ha valami speci lis k‚rd‚sed van, akkor az ask@eff.org cĄmre Ąrj. Adam Gaffin az adamg@world.std.com cĄmen ‚rhet“ el. ---------------------------------------------------------------------- Everybody's Internet Update is copyright 1994 by the Electronic Frontier Foundation, Washington, D.C.